Russian Systema



Edzéssel kapcsolatos vélemények:

Egyetemista lány:
Számomra a systema inkább a „hogyan”-t jelenti és nem a „mi”-t. Olyan módszer, elvek rendszere, amit más stílusok gyakorlása közben is könnyen alkalmazni lehet, hatékonyabbá téve azt. Először szokatlan volt, hogy nincsenek konkrét mozdulatok, amiket meg lehet tanulni, be lehet gyakorolni. Ehelyett körkörös, hullámzó mozgásokat kell szabadon alkalmazni. A gyakorlás tempója lassú és lényege, hogy párban próbáljunk ebből a szabad mozgásból alkalmazható technikákat levezetni. A lassú mozgás eredményeként a pár mindkét fele egyszerre, de különbözően gyakorol. Az, aki végrehajtja a technikát, így könnyebben rá tud hangolódni a mozgásra, tudatosítja a mozgását. Az pedig, akin végrehajtják a technikát, azt gyakorolja, hogyan lehet szabadulni, kimozogni az adott helyzetből.
Emellett nekem személyesen tetszik a systema természetközelisége. Amikor alkalmunk van szabadtéren, természetben gyakorolni, több olyan gyakorlatot végzünk, ami segít ráhangolódni a környezetre, növényekre, vagy akár tárgyakra. Ilyenkor egyszerre tanulunk együttműködni a társainkkal és a környezetünkkel, illetve bízni abban.
Összességében a systema számomra önállóságot, kreativitást tanít a gyakorlás folyamatában, illetve azt, hogy hogyan tudok odafigyelni magamra és a környezetemre gyakorlás közben. 

Egyetemista lány:
Először nagyon új volt számomra és furcsa. A lassú mozgások, hogy hullámokban, nyolcasokban kellett dolgozni. Kicsit olyan volt, mintha táncolni tanítottak volna. Aztán ahogy egyre több időt és energiát fordítottam bele úgy éreztem, elkezdett működni a dolog. Először is azt vettem észre, hogy a folyamatos áramlás elkezdett beleépülni az összes mozdulatomba, sokkal ösztönösebben jöttek a köríves technikák, könnyedebb lett a mozgásom. Másodszor a gurulások, esések gyakorlása közben elkezdtem nem félni a padlótól (mert nem szőnyegen gyakoroljuk), ami azelőtt nagyon gátlásossá tett a páros küzelmek során. Nagyon tetszett, hogy minimális erőbefektetéssel látványosan lehet hatástalanítani egy esetleges támadót. Ez lányként mondhatni jó érzés, és magabiztosságot ad.
Egy teljesen másik dolog, hogy a systema gyakorlása közben hihetetlenül nyugodt vagyok. Figyelni kell a légzésemre, az energiaáramlásra, ami még sokszor nehéz számomra, erős koncentrációt igényel, de ellazít.
Ami pedig a legérdekesebb, hogy a többi edzésen nagyon érzem a különbséget ha olyannal vagyok párba állítva aki systemázik is, illetve aki nem. Teljesen beleépült a systema mindenki mozgáskultúrájába, és ez szerintem bizonyítja, mennyire értékes, jól funkcionáló harcművészeti ág.

Egyetemista lány:
A systema számomra más harcművészetet kiegészítve azt tanította és tanítja meg folyamatosan;
- hogyan tudom az egész testemet és annak minden felületét használni egy küzdelemben 
 - hogyan tudom ellenállás nélkül befogadni a kapott hatást és azt maradéktalanul átengedve visszaadni
- hogyan lehet egy küzdelem során szeretettel fordulni az ellenfelem felé
- hogyan tudok félelem nélkül a földre kerülni 
- hogyan tudok sérülés nélkül a padlón, földmunkában dolgozni
- hogyan tudok egy feszített, vesztes helyzet közben is ellazulni
- hogyan tudok pszichésen is hatni egy küzdelemben
A systema segített megtanulni a technikák bajtársias, egymást nem sértő de előre vivő, rendesen kivitelezett és hatékony gyakorlását. 
A systema kreatívvá tesz a saját mozdulatok, ötletek gyakorlásában, mivel a küzdő pár laza és befogadó hozzáállása miatt ezekkel nem ártunk valóban a másiknak.
A systema a megtanít nagyobb testű ellenfél gyors és erőlködés nélküli lefegyverzésére.
A systema jó játék. 

Egyetemista Fiú
A különleges mozgáskultúrája végett először nagyon furcsa volt, az első pár ingázás és sapkázás után nem nagyon tudtam elképzelni, hogy ebből hogyan lesz az egyik leghatékonyabb önvédelmi/ harcművészeti rendszer. Persze ez gyorsan változott és megadta az első „ahhaaaaa” élményt harcművészetek terén. Talán a legnagyobb kedvencem az összes stílus/ rendszer közül amit gyakorlunk, péntek este megrágott és kiköpött aggyal is gyakorolható, tulajdonképpen –nekem legalábbis- szinte terápiás jellegű. Számomra a legszimpatikusabb az benne, hogy megtanít szorult helyzetben is laza, higgadt maradni és a húzd meg-ereszd meg elv mentén kikecmeregni a bajból. „Ilyen is van…” és ez nagyon tetszik. Higgadtan, lazán az eredményesség teljes tudatában (itt persze azt is eredménynek értékelem, ha engem tekernek le és tudok belőle tanulni). Valahogy az egész mozgás, felfogás egyfajta önbizalmat ad, tudat alól előbújva segít gyakorlatilag bármilyen téren, kezdve egy professzorral való beszélgetéstől, a vizsgákon keresztül, a buszon az ember lába felé repkedő banyatankok elöl való elszambázásig. Egyszerűen zseniális, hogy nincs „tananyag”, nincsenek bonyolult formák, gyakorlatok „csak” egy rendszer. Alapvetően –ez az orvosin párszor már vissza is ütött- nem különösebben szeretek „magolni” legtöbbször mire lejutok edzésre már képtelen is vagyok rá, még a legegyszerűbb mozdulatokat, gyakorlatokat se fogom fel, nemhogy le tudjam utánozni. Ezért sokszor úgy érzem, hogy nem igazán volt eredményes az edzés, mert nem volt már hozzá fejem, nem maradt meg, otthonra sincs mit gyakorolni. Systemán szerencsére ilyen nagyon kevés van, szinte önmagát tanítja, így akármilyen fáradtan is megyek le edzésre, mindig van sikerélményem, otthon is tudjuk időnként –akár poénból is- gyakorolni. Végül ehhez érzem magam a legkevésbé hülyének, talán egy kicsit kisebb szakadékot érzek előképzettségben, tudásban a csapat többi tagja és köztem, kevésbé érzem úgy, hogy visszafogom azt akivel gyakorlok. 

Felnőtt nő:
A  Systema megtanít arra, hogy ellazulva kisebb pofon ér akár harcban, akár az élet egyéb területén (pl. a kigurulást is lazán, lágyan kell végezni, mert akkor kisebbet koppan az ember a földön). A segítségével megtanulhattam, hogy a lágy mozgásokkal is hatékonyan lehet lefegyverezni, ezért érdemes a női oldalamat erősíteni. A „no-contact” harc során fel lehet ismerni a másik fél szándékát, így előbb tudunk reagálni, vagy akár a saját szándékunkkal eltéríteni egy támadást. A csoportos különleges feladatok során megtanulhattunk bízni a másik emberben és csak az ő irányítására hagyatkozni (pl. az erdőben csukott szemes csapatmenetelések). 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése